Bizony, már letudtam mind a négy írásbelit, és tegnap óta túl vagyok két szóbelin is.
Angollal kezdtem csütörtök fél kettőkor. Nem jött el az elém beosztott lány, úgyhogy én kezdtem a felelést. Három pontért mentem, hogy meglegyen itt is a minden vizsgarészben kötelező 10%-os teljesítmény (már kettővel meglett volna a 60%, azaz a nyelvvizsga). Vicces volt, mert pont ráláttam az egyik vizsgáztató pontozólapjára, és amikor beírta az első feladat első részéhez a szép kerek hármast, egy pillanatra kikapcsoltam. Ez azért volt kellemetlen, mert közben a másik vizsgáztató kérdezett, és muszáj volt visszakérdeznem. Közben pedig azon járt a kis buksim, hogy felállok, megköszönöm szépen a lehetőséget, és angolosan távozom. De, gondoltam, egye fene, ha már ilyen kedvesen mosolyognak, nem szívatom meg őket jegyzőkönyvírással. Idő közben meg is feledkeztem a pontozólapról, és hogy milyen jó kilátásom nyílt rá, de ez jobb is volt így. A felelet után tényleg tök véletlenül pillantottam megint rá, és egy szép huszonhármas díszelgett ott (a maximális harmincból). Ha kiegyeznek huszonhárom pontban, az azt jelenti, hogy van egy 74%-os emelt angol érettségim. (: Álmodni sem mertem ilyen jóról, úgy 64% körül saccoltam, mikor beadtam a jelentkezést.
A témáim nem voltak az álomtémáim, de nem is a legrosszabbak. A társalgási feladat az elektromosságról szólt, ilyen kérdések voltak, hogy mennyire fontos napjainkban…? Mi történne, ha egy napra elmenne az áram…? El tudom-e képzelni nélküle a reggelemet…? Az a kérdés, amire vissza kellett kérdeznem, valami direkt elektromosság nélkül élő közösségekről szólt (nem törzsekről, külön rákérdeztem)… hát, mondtam valamit, hogy szerintem miért nem használják, aztán kérdezték, hogy nem hallottam róluk, mondtam, hogy nem, és akkor mentünk tovább. A vitaállítás olyasmit mondott, hogy előbb Magyarországot kell teljes mértékben felfedezni, és csak utána kellene külföldre utazni. Sokat tanakodtam (legalábbis amennyit a fél perc megengedett), és végül ellene érveltem. Mondtam ilyet, hogy a látókör szélesítésére jó, megismerni másik népek kultúráját, de ahhoz is fontos, hogy teljes képet kapjunk a magyarságról, pl. az erdélyi magyarokról – ahhoz pedig külföldre kell menni sajnos. Aztán előhozakodtak a környezettudatossággal, én meg mondtam, hogy akár biciklitúrát is lehet szervezni Bécsbe, az pedig semmit nem szennyez. A képleírásos rész az oktatásról szólt, volt rajta kép ovis csoportról, egy (talán) középiskolai tanóráról meg egy egyetemi előadásról. Beszéltem róluk, de nem sokat. Minden képről elmondtam, hogy mi van rajta, miért fontos, ilyesmi, aztán egy utolsó mondatot arról, hogy szerintem gond van az oktatással, mert versenyközpontú, ez pedig stresszes a gyerekeknek, ami pedig fizikálisan és mentálisan is ártalmas. Viszont nem kérdeztek – pedig szerintem azért többet várhattak volna… Lehet az is, hogy a többi vizsgarésszel elment az idő, és tartani akarták a húsz percet (mondjuk kell is nekik a jogszabály szerint, de fene se nézte közben az órát).
Tegnap a matek volt a soros. Jó tételt húztam (húrnégyszögek, érintőnégyszögek, szimmetrikus négyszögek), csak rossz feladat volt hozzá. Illetve nem is volt rossz, csak geometria és bizonyítás egyszerre nagyon rossz párosítás, és nem jött a kezdőötlet. (Plusz rossz szögeket vizsgáltam, azokon nem látszódott, aminek látszódnia kellett.) Viszont amint segítettek a vizsgáztatók, már gördülékenyen ment, csak ez három pontomba került. Szerintem sokkal többet nem is vonnak le, mert a felelet többi része meggyőző volt, és utólag megnézve semmi fontosat nem hagytam ki. Osztálytársam jött utánam, ő végighallgatott, és elcsípte az értékelésemet is, azt mondta, 31-32 pont között vacilláltak… Nagyon remélem, hogy a 32 mellett döntenek. (:
A feladat egyébként így emlékezetből: adott A, B pontra, mint átmérőre kört rajzolunk (ennek középpontja legyen O) és a köríven egy A-tól és B-től különböző P pontot kijelölünk. Legyen O1 pont az AOP háromszög körülírható körének középpontja, valamint O2 pont az OBP háromszög köré írható kör középpontja. Bizonyítsa be, hogy O1OO2P négyszög húrnégyszög!
És hogy jó öreg Murphy barátunkról se feledkezzem meg: szerdáig jó idő volt, néha szinte fáztam, de nem bántam, az ellen könnyebb védekezni, mint a meleg ellen. Csütörtökön és pénteken, amikor hosszú feketében kellett lennem, kánikula volt, ma pedig jött a lehűlés. Ez az én szerencsém.
